Most érik...

Most érik az alma!

Tehát következzen egy almás recept! 🙂

 

Gyerekkorom egyik kedvenc süteménye a nagymamám által gyakran készített mese almás. A recept a piros Váncza süteményes könyvből van, ami sokak számára ismerős lehet. Isteni a fahéjas-almás illat, ami belengi a konyhát sütéskor és ellenállhatatlanná teszi a süteményt! Én nagyon szeretem a sütőből kivéve, langyosan enni, de másnapra még jobban összeérnek az ízek.

Hozzávalók a tésztához:

½ kg liszt

1 csomag sütőpor

1 csipet só

20 dkg cukor

1 egész tojás

15 dkg vaj

2 dl tejföl

Hozzávalók a töltelékhez:

1,5 kg reszelt, nyers alma

ízlés szerint fahéj

1 csomag vaníliás cukor

p1070800 

 

Kezdjük a töltelék elkészítésével!

  1. Megmossuk, meghámozzuk, majd lereszeljük az almákat. Ez elég hosszadalmas és fárasztó folyamat, de a végén meglátjátok majd, hogy megérte a fáradságot.
  2. A reszelt almához hozzákeverjük a vaníliás cukrot. Ízlés szerint fahéjjal ízesítjük, majd állni hagyjuk, amíg összeállítjuk a tésztát.

Most pedig jöhet a tészta összeállítása!

  1. A lisztet, a sütőporral és egy csipet sóval összekeverjük, majd hozzákeverjük a cukrot is.
  2. A vajat gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk az előbb összekevert száraz hozzávalókkal. Vigyázva, hogy a vaj ne olvadjon meg.
  3. Hozzákeverjük az egész tojást, majd a tejföllel simára gyúrjuk a tésztát.
  4. Kivajazzuk és kilisztezzük a tepsit (én a nagy gáztepsit használtam).
  5. A tésztát két részre osztjuk és lisztezett nyújtódeszkán tepsi méretűre nyújtjuk. Az egyik lapot a nyújtófára feltekerve a tepsibe helyezzük. (Miközben tekeritek fel a tésztát, lisztezzétek be, hogy nehogy összeragadjon!)
  6. Előmelegítjük a sütőt 180°C-ra.
  7. Egyenletesen a tésztára simítjuk az almás tölteléket. Ha túl sok levet eresztett az alma, akkor nyomkodjátok kicsit ki a levet mielőtt a tésztára teszitek.
  8. A másik tésztalappal betakarjuk a tölteléket.
  9. A második tojásnak csak a sárgájára lesz szükség. A felső tésztalapot villával megszurkáljuk és a tojás sárgájával megkenjük.
  10. Az előmelegített sütőben világosbarnára sütjük a süteményt.

 

A kóstolás pillanata:

sutievos

 

Ha esetleg felmerült bennetek a kérdés, hogy miért kiskanál van a képen, itt a válasz: Franciaországban nem létezik a kisvilla és a süteményeket kiskanállal eszik. Ez az elején nagyon furcsa volt számomra, de már megszoktam.

 

Jó kóstolást mindenkinek! Kisvillával, kiskanállal vagy kézzel, ujjat nyalogatva! 🙂

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!